1095 Budapest, Gát utca 21. fszt. 1. 06-70-949-6551
Információ

Információ

Hatályos jogszabályok

7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról

1. § (1) A székhelyszolgáltatást igénybe vevő megbízó cégnek (a továbbiakban: cég) és a székhelyet biztosító megbízottnak (a továbbiakban: megbízott) a székhely biztosítására e rendeletben foglaltaknak megfelelő, írásba foglalt megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötnie.

2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződéssel egy tekintet alá esik a felek bármely szerződése, ha annak eredményeként biztosítja a cég a székhelyét, azonban a cég az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhelyhez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeknek nem a cég törvényes vagy szervezeti képviselője vagy alkalmazottja tesz eleget.

(3) A szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.

(4) Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

2. § (1) A cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.

(2) A megbízott köteles biztosítani, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, jól látható helyen kerüljön elhelyezésre.

(3) A székhely biztosítása során a megbízott köteles a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni.

(4) A megbízott köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján tart magánál.

(5) A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a nála lévő iratokat és az ingóságokat az azokra vonatkozó jegyzékkel együtt a cégnek átadni.

(6) Semmis a szerződés azon kikötése, amely a megbízottat az e § szerinti kötelezettségei alól mentesíti.

3. § A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett küldemények átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye a küldemények megbízott általi továbbküldésének és átirányításának.

4. § A cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés kizárólag a cég irataira és ingóságaira terjedhet ki. A megbízott a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban erről jogosult haladéktalanul értesíteni a céget.

5. § A megbízó az adózás rendjéről szóló törvény szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

6. § Ez a rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba.

7. § Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni. Az e §-ban meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2017. augusztus 31. napjáig megszűnik.


9/2017. (VII. 18.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet módosításáról

2. § A székhelyszolgáltatásról szóló 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

(5) Ha a megbízott székhelyszolgáltató a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, székhelyszolgáltatást csak abban az esetben nyújthat, ha az ingatlan tulajdonosa a székhelyszolgáltatáshoz előzetes írásbeli hozzájárulását adta és az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a) a felek a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozások, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozások vagy egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások,

b) a megbízott a cég cégjegyzék adatai között mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy

c) a felek között a székhelyszolgáltatáson túlmenően tartós könyvvezetési megbízási jogviszony is fennáll.

(6) E rendelet szabályait a székhelyszolgáltatási tevékenységre attól függetlenül kell alkalmazni, hogy azt üzletszerűen végzik-e.”

3. § Az R2. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

3. § A megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye olyan postai szolgáltatás igénybevételének, amely eredményeként a postai küldemény átvételére a székhelytől eltérő kézbesítési címen kerül sor.”

4. § Az R2. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

7. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2018. június 30-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni. Az e §-ban meghatározott kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha a székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony 2018. június 30. napjáig megszűnik.

(2) Az az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatási szerződés, amely nem felel meg az e rendeletben foglalt feltételeknek, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követő napon hatályát veszti.”

5. § Az R2. a) 1. § (4) bekezdésében a „Székhelyül csak olyan” szövegrész helyébe a „Székhelyül - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - olyan” szöveg, b) 2. § (2) bekezdésében az „ingatlanon, jól látható” szövegrész helyébe az „ingatlanon, közterületről jól látható” szöveg lép.


A székhely, telephely, fióktelep

7. § (1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

(2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is.

(3) Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették.

(4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.

7/A. § A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának) a székhelye is bejegyezhető, amely - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely szolgáltatás).

7/B. § Az e törvény szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ezirányú döntése - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását.


Cégképviselet; cégjegyzés

8. § (1) A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.

(2) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy.

(3) Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget.

(4) Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.

9. § (1) Amennyiben azt a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolták, a cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta tartalmazza.

(2) A címpéldányon (aláírás-mintán) - a létesítő okiratában foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a képviselet jogcímét (pl. vezető tisztségviselő, munkavállaló), a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető. (3) Az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi.

(4) A cég kérelmére a cégjegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult - külön jogszabály szerinti - elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát is. A cégjegyzékbe bejegyzett tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírásának minősül.


A nyilvánosság

10. § (1) A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).

(2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai - ide nem értve a (4) bekezdésében foglaltakat - valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is - teljeskörűen nyilvánosak. Teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.

(3) Az eltiltás hatályának fennállása alatt teljeskörűen nyilvánosak a cégnyilvántartásból törölt gazdasági társaság vezető tisztségviselőjével, cégvezetőjével szemben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 23. §-a alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszűnését követően ezeket az adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből véglegesen törölni.

(4) A természetes személyek tekintetében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet a közfeladatot ellátó szervek (így különösen bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, más közigazgatási szerv stb.) közfeladataik ellátása érdekében - erre irányuló külön kérelem benyújtása nélkül - ismerhetik meg. Egyéb személyek törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet kizárólag a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti egyéb személyek tekintetében az adatszolgáltatás tényét a céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, a kért adatokról - ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás időpontjától számított öt évig tájékoztathassa. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

(6) Az adatszolgáltatás során az (5) bekezdés szerinti tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció-kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.

11. § A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történő közzététel biztosítja.

Bővebben...

Szerződéskötés

Szerződéskötés új cég esetén

Amennyiben új cégét nálunk szeretné alapítani töltse ki a Megrendelés » Cégalapítás, valamint a Megrendelés » Székhelyszolgáltatás menüpont alatt található űrlapokat a tervezett cég adataival és az igényelt szolgáltatásokkal. A megadott adatok alapján ügyvédi irodánk előkészíti a cégalapításhoz szükséges dokumentumokat valamint előkészítjük a székhelyszolgáltatáshoz szükséges szerződését.

Telefonon előre egyeztetett időpontban irodánkban írjuk alá a szerződést és adjuk ki a székhely befogadó nyilatkozatot. Ezt követően az ügyvédi irodában kerül sor a cégalapításhoz szükséges dokumentumok aláírására.

Szerződéskötéskor hozza magával az alábbi okmányokat:

  • Személyi igazolvány, lakcím kártya és adókártya

Cégalapításkor minden tagnak jelen kell lennie és az alábbi okmányok szükségesek:

  • Személyi igazolvány, lakcím kártya és adókártya

Abban az esetben ha a cégalapítást saját ügyvédje készíti elő, elegendő csak a székhelyszolgáltatást megrendelnie és a szerződés aláírása után a kiadott székhely befogadó nyilatkozattal tudják a cégalapítást megkezdeni.


Szerződéskötés meglévő cég esetén

Töltse ki a Megrendelés » Székhelyszolgáltatás menüpont alatt található űrlapot cége adataival és az igényelt szolgáltatásokkal. A megadott adatok alapján előkészítjük a szerződését és így Önnek csak alá kel írnia azokat egy előre egyeztetett időpontban.

Telefonon előre egyeztetett időpontban irodánkban írjuk alá a szerződést. Igény esetén Budapesten belül kiszállunk, hogy Önnél írjuk alá a szerződést.

Szerződéskötéskor hozza magával az alábbi dokumentumokat:

  • Személyi igazolvány, lakcím kártya és adókártya
  • Eredeti aláírásí címpéldány
  • Társasági szerződés vagy cégkivonat

A szerződéskötést követően kiadunk egy székhely befogadó nyilatkozatot ami alapján a cégmódosítás elindítható. Önnek ezután be kell jelenteni a székhely változást a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál, amely kiállítja a megfelelő dokumentumokat.


Bővebben...

Általános szerződési feltételek

1A szolgáltató kijelenti, hogy kizárólagosan jogosult a székhely bérleti szerződésben megjelölt társasházi ingatlan (a továbbiakban ingatlan) használatára, melyet az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján jogosult harmadik személy részére nyújtott bérleti szerződés útján hasznosítani.


2A szolgáltató vállalja, hogy székhely befogadó nyilatkozatot ad ki a bérlő részére, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a bérlő ingatlant a cégirataiban székhelyként tüntetheti fel, amelyet az illetékes hatóságok, bíróságok és egyéb szervekhez is jogosult bejelenteni.


3A szolgáltató vállalja, hogy a bérlő kézbesítési megbízottja lesz és kézbesítési megbízási szerződést kötnek a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg. A bérlő tudomásul veszi, hogy a szolgáltató megbízotti jogviszonya automatikusan megszűnik amennyiben a székhely bérleti szerződés felmondásra kerül. A bérlő ebben az esetben köteles 15 napon belül tájékoztatni a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát a jogviszony megszűnéséről. Amennyiben ezt nem teszi meg, az ebből keletkező esetleges károkért kizárólag ő a felelős és a szolgáltatóra nem háríthatja át.


4A bérlő kijelenti, hogy szabályszerűen működő gazdasági társaság. Ellene csőd-, felszámolási, végrehajtási, vagy ezek veszélyével járó eljárás nincs folyamatban és ennek lehetősége nincs kilátásban. A jelen szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez szükséges társasági, hatósági és egyéb felhatalmazással, engedéllyel és jóváhagyással rendelkezik. A jelen szerződés megkötése a másokkal kötött szerződéseit, vagy harmadik személyek jogait nem sérti. A bérlő vállalja, hogy a jelen pontban meghatározott jogi helyzetének megváltozását a szolgáltatóval haladéktalanul közli. E közlés elmaradásáért a bérlő felelősséggel tartozik.


5A bérlő tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés aláírását követően köteles minden olyan, a bérlő gazdasági társaságban bekövetkező módosítást - annak bejegyzését követő 8 napon belül - bejelenteni a szolgáltatónak, amely a jelen szerződés tárgyát jelentő szolgáltatást érinti (például, de nem kizárólagosan: ügyvezető adataiban bekövetkező változás, kapcsolattartói adatok megváltozása) A bérlő tudomásul veszi, hogy a bejelentés elmulasztásából eredő minden kár őt terheli.


6Ahhoz, hogy a bérlő az ingatlant székhelyként használhassa, az ehhez szükséges társasági szerződés módosítása a bérlő kötelessége. Az eljárással kapcsolatos költségek kizárólag a bérlőt terhelik, melyeket a szolgáltatóra nem háríthat át. Amennyiben az ingatlan székhelyként való bejegyzése iránti cégbírósági eljárást a bérlő nem indítja meg vagy a bejegyzési eljárás a bérlő hibájából sikertelen lesz, úgy a szerződéskötéskor kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatót illeti és mint meghiúsulási kötbért jogosult levonni.


7A szolgáltató kijelenti, hogy a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet alapján biztosítja a bérlő iratainak őrzését és az átadott iratokról jegyzéket vezet. A bérlő az alábbi iratokat köteles szolgáltatónak átadni: cégiratok, hatósági engedélyek, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratok, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolók. A bérlő tudomásul veszi, hogy az iratok átadása a bérlő felelőssége.


8A szolgáltató köteles a bérlő nevét az ingatlan bejáratánál elhelyezni és biztosítani, hogy nyitvatartási időben a bérlő nevére érkező küldemények átvételre kerüljenek. A bérlő a jelen szerződés aláírásával egy időben köteles a Magyar Posta Zrt. által kibocsátott meghatalmazással meghatalmazni a szolgáltatót a postai küldemények átvételére. Amennyiben a meghatalmazást nem bocsátja a szolgáltató rendelkezésére, a szolgáltatónak nem áll módjában az aláírandó postai küldeményeket átvenni. A szolgáltató az ebből adódó esetleges károkért felelősséget nem vállal.


9A szolgáltató az 7. pontban foglaltaknak megfelelően átvett valamennyi küldemény érkezéséről értesíti a bérlőt a megadott e-mail címén egy munkanapon belül. A szolgáltató reklámcélú küldemények továbbításra nem köteles. A felek megállapodnak abban, hogy az e-mail útján megküldött értesítések a kiküldés napján kézbesítettnek minősülnek.


10A szolgáltató csak a bérlő igazolt képviselője, illetőleg az általa igazoltan, szabályosan meghatalmazott személy részére jogosult küldeményt átadni. A bérlő által képviselt személy a küldemények átvételét köteles a szolgáltató által meghatározott módon írásban igazolni. A bérlő vagy annak képviselője mulasztásából, így különösen valamely küldemény késedelmes átvételéből eredő felelősség a bérlőt terheli és az emiatt bekövetkező kárt is ő köteles viselni.


11A bérlő a jelen szerződésben körülírt szolgáltatásokért szolgáltatási díjat köteles fizetni, melynek összegét és fizetési üzetmét a jelen szerződésben rögzítik. A szolgáltató a szolgáltatási díjról minden esetben számlát állít ki a szolgáltatási díj kifizetése után.


12Jelen szerződés határozatlan időtartamra jön létre, melyet mindkét fél jogosult 30 nappal megelőzően az adott - már előre kifizetett - hónap napjára felmondani (rendes felmondás). A rendes felmondás a másik fél átvételével válik hatályossá. A 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet alapján a szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.


13A bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés automatikusan, felmondás nélkül megszűnik amennyiben másik címen létesít székhelyet.


14A szolgáltató jogosult továbbá jelen szerződést rendkívüli felmondással is megszüntetni amennyiben:

  • A bérlő megszegi a jelen szerződés 4. pontjában foglalt kötelezettségét.
  • A bérlő a fizetési határidőt 8 nappal elmulasztja és a fizetési kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget.
  • A bérlő megszegi a jelen szerződés 5. pontjában foglalt kapcsolattartásra vonatkozó kötelezettségét és a megadott elérhetőségeken nem elérhető.

15A rendkívüli felmondás a bérlő általi átvétellel válik hatályossá, mely jelen szerződést azonnali hatállyal szünteti meg. A gazdasági társaság ügyvezetőjének ismert címére megküldött rendkívüli felmondás a feladástól számított 5. munkanapon átvettnek minősül. A szerződés ily módon történő megszüntetése esetén a kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatót illeti és mint meghiúsulási kötbért jogosult levonni.


16A szerződés megszűnését követően a szolgáltató eltávolítja a bérlő cégtábláját valamint a beérkező küldeményeit „elköltözött” megjegyzéssel visszautasítja. A szolgáltató a rendkívüli felmondás esetében késedelem nélkül tájékoztathatja a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, valamint a területileg illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy a bérlő székhelye megszűnt és a társaság ellen lefolytatható az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás, vagy törvényességi felügyeleti eljárás.


17A bérlő tudomásul veszi, hogy a szerződés megszűnését követően az ingatlant székhelyként vagy egyébként értesítési címként nem használhatja, azt a továbbiakban harmadik személyek részére nem jogosult ilyen minőségben kiadni, sem iratain feltüntetni.


18A bérlő tudomásul veszi, hogy a beérkezett, de a szolgálatótól még át nem vett postai küldeményeit a szolgáltató a felmondástól számítva maximum 6 hónapig tárolja és utána megsemmisíti. A szolgáltató az ebből adódó esetleges károkért felelősséget nem vállal.


19Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet valamint a 9/2017. (VII. 18.) IM rendelet ide vonatkozó rendelkezései az irányadóak.


Bővebben...

Letöltések

Letölthető dokumentumok

Az alábbi oldalról töltheti le azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyek szükségesek lehetnek a székhelyszolgáltatás igénybevételéhez.


Postai meghatalmazás és nyilatkozat
A postai meghatalmazás a levelek és egyéb postai küldemények átvételéhez szűkséges dokumentum. 2013. július 1-től a postai küldeményeket csak ezzel a meghatalmazással lehet átvenni. A meghatalmazás tartalmaz egy nyilatkozatot is, melyben az ügyvezető nyilatkozik, hogy ő az adott társaság vezetője. Kérjük szerződéskötéskor a meghatalmazást és a nyilatkozatot is hozza magával kitöltve.
Letöltés

Cégalapítási adatlap
Az cégalapítási adatlap tartalmazza az összes olyan alapadatot ami új cége alapításához szükséges. Amennyiben új céget alapítana, töltse ki a meglévő adatokkal és hozza magával, így cégalapítást azonnal megkezdjük.
Cégalapítási adatlap egy tag esetén
Cégalapítási adatlap több tag esetén

Ügyvédi díjszabás és illetékek
Az alábbi dokumentum részletesen tartalmazza a cégalapítás és cégmódosítás ügyvédi díjait, valamint a fizetendő illetékek mértékét.
Letöltés

Bővebben...

Bemutatkozás

Egy vállalkozás működése során gyakran előfordulhat, hogy nincs szükség fenntartani saját irodát alkalmazottakkal, berendezésekkel és mellette fizetni a bérleti díjat valamint a munkatársak bérét. Célszerű továbbá szétválasztani a magánéletet az üzlettől, az otthonunkat a vállalkozásunk székhelyétől. Így nem a lakásunkra érkeznek a céges telefonok, levelek valamint a hatóságok képviselői hanem székhelyszolgálat veszi át ezt a szerepet.

Cégünk olyan vállalkozóknak, mikró- és kisvállalkozásoknak kínál székhelyszolgáltatást, akik vállalkozásuk ügymenetére, építésére koncentrálnak és kevés idejük marad a napi feladatok elvégzésére. Szolgáltatásaink leveszik a válláról a terheket, így több ideje és energiája marad vállalkozása fejlesztésére, hiszen biztosítunk mindent, ami vállalkozása gördülékeny működéséhez szükséges. Nem kell naponta postára mennie, havonta többször könyvelőhöz, ügyvédhez járnia. Vidéki ügyfeleinknek ez különösen fontos, hisz a budapesti székhely cím mellett, sok felesleges utazástól és költségtől kíméljük meg őket.

A székhelyszolgálat már a kezdetektől segíti vállalkozását. Könyvelőirodánk teljes körű könyvelést és könyvviteli szolgáltatást nyújt, ami tartalmazza a számlák feldolgozásán túl a bevallások elkészítését és benyújtását a hivatalos szervek felé, valamint üzletviteli tanácsadást, adó minimalizálást és képviseletet. Irodánk komplex adminisztrációs szolgáltatást nyújt, melynek keretében fogadjuk telefonjait, kezeljük levelezését, valamint irodát és tárgyalót biztosítunk önnek és partnereinek. Kiegészítő szolgáltatásaink magukba foglalják weboldala regisztrálását, elkészítését és elhelyezését, hogy vállalkozása mindenki számára elérhető legyen.

Székhely-Sprint Kft. - Cégalapítás, könyvelés, székhelyszolgálat

Bővebben...

Székhely-Sprint Kft.
Cégalapítás, könyvelés, székhelyszolgálat

Cégalapítás, cégmódosítás, könyvelés, székhelyszolgáltatás, székhelyszolgálat